Reggel Gábor elhívott futni. Nem is tudom mikor futottam utoljára (leszámítva otthon a reggeli vonathoz). Mindenesetre próbáltam tartani a tempót, és együtt futni vele, de a koli területének a bejáratánál Gábor még tett egy plusz kört, úgyhogy akkor jobbnak láttam inkább bejönni. Felfrissített, de még éhesebb lettem tőle.
Ezt követően elindultunk a villamosvonal mentén be a városba, valami reggeli után nézve – Vasárnap! Egészen már az egyetemig sétáltunk, de minden be volt zárva. Gábor erre megkérdezett egy idősebb hölgyet, aki először kiröhögött minket, majd érdeklődött, hogy tudjuk-e vasárnap van. Végül az egyetem kórházi épületének a szupermarketjét javasolta. Bár a kórházban aztán nem találtunk szupermarketet, de nyitva volt valami kis üzlet, úgyhogy ott ettünk reggelit. Ezt követően egy hosszú sétára indultunk a városban. Volt egy eleinte vicces, aztán egy kissé ijesztő jelenet: a 45-50 éves biciklista már durván a piroson ment át a zebrán, úgyhogy a taxis majdnem elütötte. Nagy dudálás, de nem történt semmi, ám a biciklis agresszíven a taxi felé rúgott (majdnem eltalálta) és szórta a szitkait. Erre a főútra rákanyarodó taxis megállt, kipattant a kocsijából és leállt ordibálni a biciklissel. Az egyre hevesebb üvöltözés, és durva karlendítések végül egymás köpködésébe torkolltak. Hmm…ezek a nyugodt hollandok! J
Ebédre gyrost ettünk, holland sörrel a Vandelparkban. Imádom Amszterdamban a rengeteg zöld terültet, parkot, elképesztően szépek!
Estefelé megismerkedtünk pár szinttársunkkal, akik nagyon jót mulattak azon, hogy egy kórházba mentünk reggelizni. J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése