Ezen a hétvégén végül sorra került a régóta tervezett első belgiumi utunkra! A menetrendek, költségtáblázatok összeállítása és a szállásfoglalás után tényleg felkészülten vághattunk neki az útnak.
Reggel 6-kor keltem. Felöltöztem, összepakoltam magam után és kimentem a konyhába teát főzni és nekiálltam a szendvicskészítésnek. Fél 7kor felébresztettem Esztert is, szegénykém olyan álmos volt, de hősiesen kikelt az ágyból egy szó nélkül. Miután elkészítettük a szendvicseket és a teákat, és bepakoltunk mindent, lementünk a biciklikhez. A nap akkor kelt fel, a reggeli harmat ott ült a bicikli nyergén. (Még jó, hogy letakartam azzal a promóciós nyeregzacskóval amit az egyetemen kaptunk.:)) Egészen az Amstel vasúti állomásig bicikliztünk, onnan indult ugyanis az Eurolines busz, amivel egészen Antwerpenig mentünk. Szinte egy az egyben az OrangeWayst idézte, csak az ingyenkávé és a film hiányzott (dehogy hiányzott!).
Antwerpenben eleinte egy kicsit eltévedtünk, amikor a belvárost kerestük, de így legalább bejártuk az egész zsidónegyedet. Ez azért is volt különös, mert éppen szombaton voltunk ott, és az egész városrész tele volt fekete ünnepi ruhába öltözött zsidó férfiakkal (és a gyerekeikkel), s szinte mindegyikük hosszú pajeszt, és egy fura kalapot viselt. Eszter szinte magán kívül volt a lelkesedéstől, amikor újabb és újabb zsidók bukkantak fel az utcán.:)
A városnak egy gyönyörű szép, háromszög-alakú parkja van, ami tele volt állatkákkal: kisnyulakkal, kacsákkal, egyéb madarakkal. A nyulak mellől alig tudtunk tágítani, olyan aranyosak voltak.
Ezután a belváros felé vettük az irányt. Nekem nagyon tetszett ez a rész is, bár a régi és új épületek közötti kontraszt mindenhol érvényesült, valahol ez is a bája a városnak. Az épületek közül leginkább a befejezetlen "másféltornyú" templom, a főtér és az egykori Húsház tetszett - utóbbi tényleg úgy nézett ki mint egy szalonna.
Miután körbejártuk a várost a vasútállomás felé vettük az irányt. Az állomásépület gyönyörű, kívülről úgy néz ki, mint egy operaház, belülről pedig 3 szinten vannak vágányok.
Egy elég modern IC vonattal mentünk Brugge-be, alig több, mint egy óra alatt ott is voltunk. Brugge már első látásra megfogott minket: a hangulatos utcácskákkal, aranyos házacskákkal egy rendkívül bájos, szeretnivaló városka benyomását keltette. Megkerestük a szállásunkat, s alig akartunk hinni a szemünknek: a hely több, mint korrekt, egyszerűen a lehető legjobb, ráadásul a város szívében helyezkedik el. Leraktuk a cuccot és elindultunk sétálni.
Ettünk belga friest (sültkrumplit) és gofrit, majd mituán bejártuk (és lefényképeztük:) a várost éjszaka, beültünk egy sörözőbe, ahol 100-féle sörből lehetett választani. Eszter málnaízű sört és Bush-t ivott, én meg Verboden Vruchtent (Tiltott gyümölcsök) és 12%-os Mahleur-t.
Antwerpenben eleinte egy kicsit eltévedtünk, amikor a belvárost kerestük, de így legalább bejártuk az egész zsidónegyedet. Ez azért is volt különös, mert éppen szombaton voltunk ott, és az egész városrész tele volt fekete ünnepi ruhába öltözött zsidó férfiakkal (és a gyerekeikkel), s szinte mindegyikük hosszú pajeszt, és egy fura kalapot viselt. Eszter szinte magán kívül volt a lelkesedéstől, amikor újabb és újabb zsidók bukkantak fel az utcán.:)
A városnak egy gyönyörű szép, háromszög-alakú parkja van, ami tele volt állatkákkal: kisnyulakkal, kacsákkal, egyéb madarakkal. A nyulak mellől alig tudtunk tágítani, olyan aranyosak voltak.
Ezután a belváros felé vettük az irányt. Nekem nagyon tetszett ez a rész is, bár a régi és új épületek közötti kontraszt mindenhol érvényesült, valahol ez is a bája a városnak. Az épületek közül leginkább a befejezetlen "másféltornyú" templom, a főtér és az egykori Húsház tetszett - utóbbi tényleg úgy nézett ki mint egy szalonna.
Miután körbejártuk a várost a vasútállomás felé vettük az irányt. Az állomásépület gyönyörű, kívülről úgy néz ki, mint egy operaház, belülről pedig 3 szinten vannak vágányok.
Egy elég modern IC vonattal mentünk Brugge-be, alig több, mint egy óra alatt ott is voltunk. Brugge már első látásra megfogott minket: a hangulatos utcácskákkal, aranyos házacskákkal egy rendkívül bájos, szeretnivaló városka benyomását keltette. Megkerestük a szállásunkat, s alig akartunk hinni a szemünknek: a hely több, mint korrekt, egyszerűen a lehető legjobb, ráadásul a város szívében helyezkedik el. Leraktuk a cuccot és elindultunk sétálni.
Ettünk belga friest (sültkrumplit) és gofrit, majd mituán bejártuk (és lefényképeztük:) a várost éjszaka, beültünk egy sörözőbe, ahol 100-féle sörből lehetett választani. Eszter málnaízű sört és Bush-t ivott, én meg Verboden Vruchtent (Tiltott gyümölcsök) és 12%-os Mahleur-t.
1 megjegyzés:
"Juj, nééézd, ott is egy zsidó....":)
Megjegyzés küldése